Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Néhány érdekes tudnivaló testünk működéséről

2009.09.17

Az a célom, hogy mégis, amikor éljük a minden napjainkat, TUDJUK, hogy a RENDSZERÜNK TÖKÉLETES, és vigyázzunk rá.

Az emberi szervezet rendkívül bonyolult rendszer, amelyről számos meglepő dolgot sikerült már kideríteni. Mennyi sejt építi fel a testünket? Melyik szövetünk bír el nagyobb terhelést a vasbetonnál? Mennyi információ fér el az agyunkban? Összegyűjtöttünk néhány kevésbé ismert, olykor meghökkentő dolgot e csodálatos "gépezetről".

 

Egymillió sejtünk hal meg egy másodpercenként

A felnőtt emberi test megközelítőleg 100 000 milliárd sejtet tartalmaz - ez körülbelül ezerszer több, mint a Tejútrendszer összes csillagainak száma. Szervezetünkben egyetlen másodperc alatt mintegy egymillió sejt pusztul el, de a regenerációs mechanizmusoknak, a sejtosztódásoknak köszönhetően ugyanennyi képződik is. Ahhoz azonban, hogy ez az egyensúlyi állapot fennmaradjon, egészséges életmódra - például megfelelő táplálkozásra és rendszeres mozgásra - van szükség. Bármely károsító hatás megváltoztathatja ugyanis az egészséges sejtek számát. Például a rosszindulatú daganatos betegségek esetén a naponta keletkező rákos sejtek száma megháromszorozódik, míg az egészséges sejtek száma folyamatosan csökken.

 

400 ezerből csak 400 érik be

Testünk mintegy 220-féle sejttípusa közül az ivarsejtek a legkülönlegesebbek abból a szempontból, hogy csak ezek tartalmaznak egyszeres genetikai információt a kromoszómáikban (a többi sejtben, a testi sejtekben minden kromoszóma két példányban, anyai és apai változatban van meg). Születéskor minden nő szervezetében körülbelül egymillió tüszősejt van, amiből pubertás korra mintegy 400 000 éretlen petesejt marad meg. Ebből egy átlagos élet során csak mintegy 350-400 érik meg valódi petesejtté, amely képes lehet arra, hogy a hímivarsejtek megtermékenyítsék. Összehasonlításként: élete során egy férfi átlagosan kétmilliárd spermiumot termel, ez másodpercenként mintegy 1000-1500 hímivarsejt előállítását jelenti. A hímivarsejt "csak" a petesejt megtermékenyítéséhez szükséges. Ezzel szemben a sokáig érő, sokkal nagyobb méretű és tápanyagokban gazdag petesejt egy ideig a fejlődő embrió táplálását és védelmét is ellátja.

 

Versenyautó sebességével száguldó információk

Testünk talán legbonyolultabb sejtjei az információt hihetetlen sebességgel továbbító idegsejtek. Agyunkban több mint 10 milliárd található belőlük, és mindegyikük átlagosan 60 ezer másik idegsejttel áll kapcsolatban - elképesztően bonyolult hálózatról van szó. Az ember és minden gerinces állat idegrendszerében az idegsejtek nyúlványai egy speciális szigeteléssel rendelkeznek, ami igen gyors információáramlást és továbbítást tesz lehetővé. Ennek következtében központi idegrendszerünk 360 km/h sebességgel képes eljuttatni a megfelelő információt például izmainkhoz arról, hogy milyen mozgásra lenne szükség. Az érzékelési információk ennél kissé lassabban haladnak az agy felé. Egy tárgy érintése 180, míg egy fájdalmas inger 54 km/h sebességgel jut el az információkat feldolgozó központi idegrendszerbe. Azokban az élőlényekben - ilyenek a gerinctelen állatok -, ahol nincs az idegsejtek körül szigetelőanyag, az eddigi leggyorsabb ingerületvezetési sebesség - amelyet egy polip esetében mértek - csak az országúton engedélyezett vezetési sebesség, azaz 90 km/h volt.

 

Leggyorsabban növekvő szövetünk: a haj

A szervezetet mintegy húszféle nagyobb szövettípus építi fel, és ezek közül a hámszövetek közé tartozó haj a leggyorsabban növekvő szövet, amely egy átlagos felnőtt esetében évente mintegy 15 centimétert hosszabbodhat. A fejbőrön lévő hajszálak száma átlagosan 100 000, de ez a szám a hajszíntől is függ. A szőkék ugyanis hozzávetőlegesen 140 000 vékonyabb, a barnák kb. 100 000 kicsit vastagabb, a vörösek csak 85 000, de viszonylag vastag hajszálat számolhatnának meg a fejükön felnőttkorban. Míg az újszülöttek fejbőrének minden négyzetcentiméterén mintegy 1000 hajhagyma számolható meg, addig a 43-50 éveseknél ez az érték már csak 300. Minden hajhagymából átlagosan 20 szál haj fejlődik ki az évek során.

 

Csontjaink többet bírnak a vasbetonnál

Szervezetünk legnagyobb teherbírású szövete a csontszövet, amely a mozgások passzív szerve és testünk szilárd, de rugalmas vázát építi fel. A felnőtt csontvázat átlagosan 206 csont alkotja, mely csontszövetből épül fel: ennek 70%-a szervetlen, 30%-a szerves anyag. A csont esetében a dugóhúzószerűen csavarodó enyvadó rostok mészbe és kötőanyagba vannak ágyazva. Ugyanígy készül az építkezéseknél használt vasbeton: rugalmas acélhuzalokat betonba ágyaznak. A csontszövet mégis sokkal tökéletesebb konstrukció: különleges felépítésének köszönhetően ugyanis hozzávetőlegesen háromszor akkora terhet bír el, mint a vasbeton vagy a gránit, és 30-szor annyit, mint a tégla. Az emberi szervezet legerősebb csontja, a sípcsont közel 2000 kg-ot bír el, vagyis kb. 40-szer annyit, mint amennyire rendes körülmények között (fél lábon állva) megterheljük. A csont azonban nemcsak igen szilárd és teherbíró, hanem rendkívül rugalmas is: az emberi koponyát képzeletben satuba fogva szélességének 9/10-ed részére összepréselhetjük, mielőtt elpattanna. Ennek a ténynek különös jelentősége van a szülés folyamán, ezért a szűk szülőcsatorna sem jelent leküzdhetetlen akadályt a csecsemő számára.

 

Ereink körbeérnék az Egyenlítőt

Minden szövetnek szüksége van oxigénre és táplálékra, éppen ezért a keringési rendszer elemei, az erek - amelyeknek a szöveteink ellátása a legfőbb feladata - kitüntetett figyelmet érdemelnek. Annak érdekében, hogy minden sejtünk időben és megfelelő mennyiségű tápanyagot kapjon gazdag, rendkívül elágazó összekötőrendszer szükséges. Ezért talán nem is olyan meglepő, hogy érhálózatunk összhossza egy felnőtt, egészséges emberben eléri a 40 000 km-t, azaz ez a távolság körbeérné az Egyenlítőt.

 

Testtömegünk 5-8%-át a bennünk élő mikroszkopikus élőlények adják

Saját sejtjeinken kívül testünkben számos idegen sejt él. Az emberi emésztőrendszerben nagy számban tenyésznek mikroorganizmusok, amelyek egészségünk, anyagcserénk egyensúlyának fenntartásában, védelmében nélkülözhetetlen szerepet töltenek be, és testtömegünk mintegy 5-8%-t adják. A bennünk élő baktériumok nagy része segíti az emésztést, szerepet játszik a szervezet méregtelenítésében, részt vesz az ellenanyagok termelésében. A tudomány ma mintegy 400 különböző - csak a bélben - élő baktériumot ismer, amelyek három fő csoportba oszthatóak: vannak a probiotikumok, a "jók", a patogének, a betegségeket kiváltó baktériumok, és a "kétarcúak", amelyek hatása a környezetükben lévő más baktériumoktól függ. A belek falán nagyobbrészt probiotikumok élnek, melyek megakadályozzák a kórokozók megtelepedését, és fontos szerepet kapnak az olyan táplálékok lebontásában is, melyeket a szervezet nem képes megemészteni.