Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


A paraziták bennünk vannak

2010.10.10
 
 
 
 

A PARAZITÁK BENNÜNK VANNAK

(Gyógygomba kivonatok jelentősége a kiegyensúlyozott immunrendszer működésében)

Köztudott, hogy számos kórokozó, különböző vírusok és baktériumok előidézhetik az emberi szervezet megbetegedését.
A rákbetegségek 15-20%-áért a vírusfertőzéseket teszik felelőssé. Többek között előidézhetik a leukémia, emlőrák, tüdőrák, májrák és nőgyógyászati tumorok kialakulását is.
Talán kevésbé ismert, hogy a vírusok és bizonyos baktériumok az agy megbetegedéseit is okozhatják. Elősegíthetik pl. a skizofrénia, depresszió, bipoláris rendellenesség és kényszer cselekvéssel járó megbetegedések kialakulását. Egyes esetekben az is gyanítható, hogy vírusok hozzájárulhatnak az emberi magatartásformák, hajlamok megváltozásához, pl. elősegíthetik a homoszexualitás és az autizmus megjelenését. Ennek ellenére a különböző kórokozók egészségre és agyra gyakorolt káros hatását gyakran alábecsülik. Az immunrendszer megfelelő működésének biztosításával a kórokozók által kiváltott megbetegedéseket valószínűleg jelentősen csökkenteni lehetne. Kitűnő példa erre az un. Eppstein Barr vírus, amely csak akkor okoz rákot, ha az immunrendszer legyengül, csődöt mond. Az immunrendszert elnyomó gyógyszerek szervátültetett betegeknél a rákmegbetegedések számát 400% -al növelik.

A kórokozók egyik alábecsült csoportjába tartozik az egysejtű élőlény, a Toxoplasma gondii. A világ népességének kb. egyharmada fertőzött. Magyarországon egy ezredforduló körül végzett felmérés alapján a népesség 28% -ában mutatható ki ez a kórokozó. Az idősebb korúaknál azonban a fertőzés gyakoribb és elérheti az 50-80% -ot is. A fertőzésről idáig azt hitték, hogy az emberek többségében ártalmatlan. Az utóbbi évtizedek kutatásai viszont kimutatták, hogy elsősorban az agyban megtelepedő kórokozó az összes fertőzöttnél alapvetően megváltoztathatja az emberi viselkedést, magatartásformákat, azon kívül, hogy számos agybetegség előfordulását elősegítheti ill., fokozhatja azok lefolyásának súlyosságát. Minek is köszönhető, hogy az egysejtű befolyásolhatja magatartásunkat?

Az evolúció a parazitát arra tanította a túlélés érdekében, hogy a vele fertőzött élőlények viselkedését befolyásolja. Mivel csak a macskafélék beleiben képes hatékonyan szaporodni, mindent megtesz azért, hogy a macskák megfertőződjenek tőle. Ahhoz, hogy a macska hozzájusson a parazitához, sikeres vadászat után el kell fogyasztania a fertőzött állatokat, többnyire egereket vagy patkányokat.
A fertőzött áldozatok viselkedését úgy befolyásolja a kórokozó, hogy azok a macskák számára könnyen elfogyaszthatók legyenek.
A patkányok természetüknél fogva rendkívül óvatosak és bizalmatlanok, rettegnek a macskák, ill. azok vizeletének illatától. A paraziták az agyban, különösen az agy érzelmi központjában (amygdala) cisztákat képeznek és megváltoztatják a megfertőzött állatok agyműködését és viselkedését. Növelik aktivitásukat, csökkentik az újdonságoktól való félelmüket. A fertőzött patkányok gyorsabban lépnek csapdába, és ami a legfontosabb változás, nem irtóznak a macskák illatától, hanem egyenesen vonzódnak hozzájuk, kialakul egy öngyilkos vonzódás irántuk. A macska elfogyasztja áldozatát, az áldozata agyában és főleg izomszöveteiben, ill. belső szerveiben megtelepedett cisztákból távozva a parazita a ragadozó bélrendszerében eredményesen szaporodik, majd a macska ürülékével együtt távozik és potenciálisan megfertőzi a környezetet.

A Toxoplasma gondii-t 1908-ban fedezték fel. Csak 1939- ben ismerték fel, hogy a parazita a teherbe esés előtti, ill. a teherbe esett anyák magzatainál és gyermekeinél súlyos károsodásokat okozhat. A súlyos következmények csak akkor jelentkeznek, ha a fertőzést az anyák terhesség alatt kapták. Ugyanis a Toxoplasma fertőzésnek van egy akut és későbbi krónikus, ill. latens fázisa, amely az emberi élet végéig tart, mert a kórokozó teljesen soha nem távolítható el a szervezetből.
A terhesség alatti akut fertőzés alatt a parazita a placentán keresztül megfertőzheti a magzatot. Az akut fertőzés spontán vetéléshez, a magzat elhalásához, értelmi fogyatékossághoz, szemgyulladáshoz, vaksághoz, süketséghez, epilepsziához, vízfejűséghez, agykárokhoz, az agy elmeszesedéséhez vezethet. A gyógyszeres kezelések hatékonysága nem egyértelmű a megjelent felmérések szerint. Férfiaknál és azoknál a nőknél, akik nem terhesek, az akut, friss fertőzés influenzához hasonló tünetekkel jár.
A tünetek lehetnek gyengeség, fáradtság, izomfájdalom, alsótesti fájdalom, nyirokcsomó megnagyobbodás, nyakmerevség, torokfájás, hányinger, hasmenés, láz.
A paraziták pár nap, ill. hét múlva cisztákat képeznek az agysejtekben, főképp a neuronokban, de előfordulnak az asztrocytákban és általában a glia típusú sejtekben is. Ciszták ezen kívül előfordulhatnak még az izomszövetekben, májban, lépben, szívben is. A ciszták a későbbiekben az un. latens fertőzésért felelősek.
A megfelelően működő immunrendszer sakkban tartja a cisztákba tömörülő kórokozókat, hatékonyan gátolja szaporodásukat. Ha az immunrendszer működése sérül, pl. AIDS, immunrendszert legyengítő terápia esetén, szervátültetésnél, túlzott kortikoszteroid kezelés és kemoterápia hatására, akkor a ciszták felszakadhatnak és a kórokozók újra aktív, akut fázisukba léphetnek. Ebben az esetben a fertőzés agyvelőgyulladáshoz, szemgyulladáshoz (retinochoroiditis), akár vaksághoz is vezethet, de gyakori ilyenkor az orientálatlanság, félelemérzések, depresszió és pszichózis fellépése is.
Azonban arra is van példa, hogy az immunrendszer legyengülése nélkül is ritkán kiújulhat az akut fertőzés.
A latens fertőzés, amely Magyarországon az idősebb korosztályoknál, akár az 50-80% -ot is elérheti látszólag tünetmentes, de számos betegség valószínűségét megnövelheti, ill. jelentős viselkedésváltozásokat okozhat, megváltoztatja a fertőzöttek jellemét, magatartását.
Több mint 200% -al növelheti a meningióma (agyhártya daganat) kialakulását, növelheti a Parkinson betegség és az epilepszia valószínűségét .
A hangulati betegségekben szenvedőknél kimutatták, hogy a fertőzötteknél 55%-al magasabb az öngyilkosságok száma. Egy összefoglaló un, meta-elemzésben a skizofrénia kialakulásának valószínűségét 270% -al növelte a parazita jelenléte a szervezetben. Franciaországban, ahol a népesség 82-84% -a fertőzött, 50%-al több az első epizódos skizofrénia betegek száma, mint Angliában, ahol a fertőzöttség kb. 20% -ot ér el. Jellemző, hogy a skizofréniára alkalmazott gyógyszerek egy része parazitaölő hatással is rendelkezik!
Érdekes megfigyelés, hogy a kórokozóval rendelkező skizofréneknél a természetes elhalálozás 470% -al növekszik. A szám jelentős, tekintetbe véve, hogy a skizofrénia előfordulása kb 1% -át teszi ki a népességnek.
Több felmérésben kimutatták, hogy a parazita 260-600% -al növeli a közlekedési balesetek rizikóját is. Ezt arra vezetik vissza a kutatók, hogy a kórokozó növeli a reakcióidőt és lassítja a reflexeket, rontja a koncentrációs képességet. Ebből kifolyólag a munkahelyi és egyéb balesetek száma is jelentősen növekedhet a fertőzötteknél, aminek jelentőségét idáig fel sem mérték.

A fentebb leírtak önmagukban jelentős, egész társadalomra kiható következményekre világítanak rá, azonban a legdöbbenetesebb az, hogy a paraziták gondolkodásunkat, agyunkat, magatartásunkat, viselkedésünket is képesek jelentősen megváltoztatni.
A paraziták úgy viselkednek az emberben, hogy azok magatartása ragadozók áldozatává tegye őket. Természetesen rendkívül ritkán fordul korunkban elő, hogy emberek macska fajba tartozó ragadozók áldozatává váljanak, a Toxoplasma azonban ezt „nem tudja”.
Érdekes, hogy a nők és férfiak magatartásvonásai sokszor ellenkező irányban változnak a parazita hatására. A fertőzötteknek általában kisebbek a gátlásaik, rizikókedvelőbbek, önvádolóak, bizonytalanok, bűntudatosak, aggódóak, gyakrabban kételkednek önmagukban.
A férfiakra jellemző az alacsonyabb IQ, alacsonyabb végzettségűek, valamint antiszociálisak, szabálykerülőek, gyanakvóbbak, féltékenyebbek, bizalmatlanok, dogmatikusok, szeszélyesebbek, igénytelenebbek, merevek és sztoikus beállítottságúak. Összességében kevésbé vonzóak a nők számára.
A fertőzött nők ezzel szemben intelligensebbek, lelkiismeretesebbek, kitartóak, szabálytisztelőek, kötelességtudóak, alkalmazkodóak, könnyen kezelhetőek, melegszívűek, barátságosak, figyelmesek másokkal szemben, szeretik az embereket, szociálisan vakmerőek, kapcsolatteremtőek, több barátjuk és romantikus partnerük van, jobban szeretnek ruhát vásárolni. Összességében vonzóbbak a férfiak számára.
A tulajdonságok annál erősebbek, minél hosszabb ideig voltak fertőzöttek az érintettek.
Természetesen a túlzott kapcsolatteremtő hajlam korunkban nem teszi a nőket macskaragadozók áldozatává, de nem zárható ki, hogy az ilyen magatartásforma egyoldalú felerősödése a nők számára veszélyeket is rejthet magában.

A Toxoplasma gondii magatartásra gyakorolt hatásának talán legjelentősebb kutatója, Jaroslav Flegr bevallotta, hogy azért kutatta szenvedélyesen a parazita hatását, mivel maga is fertőzöttnek bizonyult. Vallomásában leírja, hogy „Sokáig rejtély volt számomra miért kerestem boldogan és aktívan a bajt, miért voltam nyugodt a közvetlen veszély láttán. (Kelet – Törökországban, géppisztolytűzben)”

Említettük, hogy a cisztába tömörülő kórokozók ellen – a latens fertőzés során – az antibiotikumok lényegében hatástalanok. Ezért elsődleges fontosságú az immunrendszer védekezőképességének fenntartása és a fertőzés megelőzése. Mit tehetünk a fertőzés megelőzése érdekében?

A fertőzés alapvetően két módon terjed. A macska ürüléken és húsfogyasztáson keresztül.
A macskatartás és macska-toilet tisztítás az egyik legfontosabb rizikófaktor. Naponta érdemes cserélni a macskahomokot, mivel az ürített Toxoplasma több, mint egy nap múlva válik fertőzővé. A macskák, a fertőzés elkapása után 1-2 hétig ürítenek Toxoplasma gondii-t, később soha nem, akkor sem, ha újra elkapják a fertőzést.
Az ürített egysejtűek azonban eltemetve 1-2 évig fertőzőek maradnak, amennyiben a macska nem temetné el, 1-2 hónapig élnek túl szabad levegőn.
Gyerekekre ezért rendkívül veszélyes lehet a homokozó használat, valamint a kórokozó cipőtalpon keresztül is behurcolható a lakóhelyre.
Érdemes megemlíteni, hogy az eltemetett Toxoplasma „spórák” „lebegő” természetűek, ezért az eső könnyen a felszínre hozza őket, ahol könnyebben fertőzhetnek. Ebből kifolyólag veszélyes lehet nyers és mosatlan gyümölcsöt és zöldséget fogyasztani, valamint a kertészkedés is növelheti a valószínűségét a fertőzésnek. Előfordult már az is, hogy a parazitával szennyezett víz vált a kórokozó tömeges terjesztőjévé.
A fertőzött állatok húsa is tartalmazhatja kórokozót. Ezért nem tanácsos nyers vagy sületlen húst fogyasztani, mivel a hő elpusztítja a parazitát. Legalább 67 C fokon történő sütéssel vagy főzéssel a Toxoplasma gondii elpusztul.
A mosatlan kések és általában a konyhai higiénia hiánya hozzájárulhatnak elterjedéséhez. Fontos a konyhai munka utáni kézmosás.
Kerülni kell a pasztörizálatlan tej (főleg kecsketej) fogyasztását. A megfelelően fagyasztott termékek veszélytelenek, mivel -12 fok két napon keresztül a paraziták pusztulását okozza.

Említettük, hogy a fertőzés teljesen nem pusztítható el a szervezetből, mivel a szövet cisztákban tömörülő paraziták ellenállnak az antibiotikumok hatásának. Ezért a fertőzés csak kontrollálható és kezelhető.
Az immunrendszer nélkülözhetetlen a fertőzés tünetmentességének fenntartásához.
Terhes nőknél csak akkor veszélyes, ha éppen terhességük alatt vagy közvetlenül előtte kapják el a fertőzést, ill. akkor, ha már korábban elkapták a fertőzést és a terhesség alatt az immunrendszerük legyengül.
Ilyenkor a parazita újra aktiválódhat, és akut tüneteket okozhat, ami a magzat károsodásához vezethet.

Az immunrendszer egyensúlyának szempontjából jelentős szerepük lehet a gyógygomba kivonatoknak, hiszen nem csak antibakteriális és antivirális hatásukat mutatták ki, hanem igazolták egysejtű parazita ellenes hatásukat is.
A nagytestű gyógygombák ugyanazt a nedves, meleg közeget kedvelik, mint a Toxoplasma gondii. A túlélés érdekében védekezniük kellett az ebben a közegben burjánzó és élő kórokozókkal, baktériumokkal, parazitákkal szemben. A gyógygombák éppen ezt a túlélési „ösztönüket” adják tovább az emberi szervezetnek és hatástalanítják vagy csökkentik a kórokozók emberi szervezetre gyakorolt káros hatásait.
Talán speciális gyógygomba kivonatok az egyetlen olyan hatóanyagok, amelyek képesek az immunrendszer teljes skálájának szabályozására, aktiválására.
Nem hanyagolható el az sem, hogy egyes nyugati országokban a Toxoplasma gondii fertőzés a 3. leggyakoribb halálok az élelmiszer eredetű fertőzések között. A parazita éppen az immunsejtek egy részét, a falósejteket és a dendritikus sejteket használja Trójai falóként arra, hogy őt azok a szervezet minden részébe, így az agyba is elszállítsák. Ugyanezek az immunsejtek megfelelően aktiválva nem segítik, hanem elpusztítják, ill. sakkban tartják a betolakodó kórokozókat.

Szerző: Varga Gábor, Dipl.-Kfm.

Forrás: max-immun.eu

 

A mappában található képek előnézete Gyógygombák

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

6725 Szeged Kenguru köz 6

(Zomboriné Nagy Ildikó, 2011.06.19 21:47)

Férjem bipoláris afektiv zavarban szenved. Évek óta próbálkozunk gyógyszeres kezeléssel, sajnos eddig nem sok sikerrel. Szeretném tudni van-e megfelelő gyógygombás kezelés, szer a problémánkra.