Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Hiperaktív gyermek nehézségei önmagával, és környezetével

2009.07.07

A hiperaktívitás egy "pillanatnyi" állapot, melyet több okra is vissza lehet vezetni. Ezt csak súlyosbítja, hogy nincs megfelelően lekötve a gyermek. A fásultság, az elfáradás, a feladás, túlzó engedékenységet eredményez. Egyenes következménye a túl sok tévénézés, és a számítógépes játékok használata,  a gyermekre mindent ráhagyó nevelési mód. " A szülő is ember, pihenésre, kikapcsolódásra, egy kis nyugalomra neki is szüksége van." - mondta a Városligetben egy "ilyen kisfiú" anyukája.

Sok hiperaktív gyermeket a társai kiközösítenek, mert állandó belső nyugtalanságuk a többi gyermek számára elviselhetetlen.

A hiperaktív gyermek csak rövid ideig képes figyelmét összpontosítani egy feladatra. Különösen ez óvodában, iskolában okoz nehézséget. Viszont, ha önállóságot, kreatívitást, saját aktívitásának megfelelő tempót, tevékenységet tudunk számára biztosítani, akkor megtáltosodik. Csodákra lesz képes.

Az Amerikai Nemzeti Alapítvány összeállította a hiperaktívitás jellemző tüneteit: -nagyfokú érzékenység,  -a gyermek nem tud mit kezdeni az energiáival,  -gyakran unatkozik,  -rövid ideig tud koncentrálni,  -szembeszáll a tekintélyelvű neveléssel,  -rendhagyó módon tanul bizonyos tantárgyakat /matematikát, olvasást/,  -könnyen csalódik,mert nagy ötleteit nem tudja megvalósítani, ill. nem tud hozzá segítséget kérni, -saját tapasztalataiból és kísérletezéseiből tanul, -nem hajlandó memorizálás útján tanulni, -nem képes egyhelyben ülni, - nagyon együttérző, -ha tanulmányaiban korán kudarcok érik,hamar feladja küzdelmet,onnan kezdve pedig tanulmányi átlaga egyre romlik.

A gyermek izgága, nem tud koncentrálni, feledékeny, gyakran agresszív, "mindenre" allergiás, sokszor mélabús. A szülők és a pedagógusok kétségbeesnek, frusztráltak és tehetetlenek. Hogy mi is ez a rejtélyes betegség azt sem az orvosok, sem a pszichológusok nem tudják.

Konkrét kiinduló okai vannak, de ezeket csak, mint lehetséges magyarázatokat szakmai körökben vagy elfogadják, vagy nem.

Hazánkban sajnos egyre gyakoribb jelenség a gyermeki hiperaktívitás. Az érintett gyermekek 80 %-a fiú, tehát a fiúknál 4x gyakoribb az előfordulása. Az Európai Unióban készített felmérések szerint a tanulók kb. 20-25 %-a érintett. Ezek a számok növekvő tendenciát vetítenek előre.

A hiperaktív gyermekek és családjuk élete nem könnyű: az ilyen "rossz gyerek" rossz tanuló, alig van barátja, nem hívják közös rendezvényekre, szülinapi zsúrokra. Ennek következtében önbizalmuk sérül.

Egyes szerzők és a terület kutatói szerint a hiperaktívitás kor-tünetté kezd válni, az utóbbi években a gyakorisága egyre inkább növekszik. Ráadásul már nem csak gyermekkorra korlátozódik ez az állapot, hanem áttevődik a felnőttkorra is. A nem orvosolt zavarok "áldozatait" felnőttkorában is tovább kíséri ez az állapot. Az ilyen felnőttek állandóan kudarcokat kénytelenek megélni partnerkapcsolataikban, munkahelyeiken. A tünetek tovább kísérik őket, és nehezen koordinálhatóak: agresszívitás, dühroham, idegesség, erőszakosság, feledékenység, zavarodottság stb. van jelen életükben.

Napjainkban már az óvodában és a kisiskolás korban is komoly terhet jelentő, teljesítményorientált "képzésnek" vannak kitéve a gyermekek. Pici korban megjelenik a teljesítménydrukk. Az életkor és a tanulmányok előre haladásával ez tovább növekszik. Egészen a kényszeres teljesítésig. A szülők azt szeretnék, ha gyermekük legalább leérettségizne, de a mai korban a munkahelyek számának drasztikus csökkenése már a diploma megszerzésére ostorozza a gyermekeket. Amíg korábban néhány jól fizető munkakörben érettségivel is be lehetett kerülni, addig ma az egyszerű pozíciókba is több nyelven beszélő diplomásokat vesznek fel. Ez persze frusztrálja a tanuló gyermekeket, de a még kisebb gyermeket nevelő szülőket is, hogy egyre korábban, egyre nagyobb teljesítményre ösztökéljék csemetéjüket a "jobb boldogulás" reményében.

Ezért az sem véletlen, hogy 6-8 éves kicsik már migrénes fejfájással ébrednek reggel, hányingerrel élnek napközben, és elalvási gondjuk van este. A teljesítménykényszer a gyermekek agyát túlságosan megerőlteti, ugyanakkor nem kapják meg a megfelelő tápanyagokat: vitaminokat, ásványi anyagokat, aminosavakat stb. már MAGZATI KORBAN SEM !!!

Az energiahiány az agyat különösen súlyosan érinti, mivel ez az emberi szervezet legnagyobb energiaigényű szerve / Hiperaktív gyermekek imádják kanállal enni a kristálycukrot, tábla számra a csokit, mert az agyuk igényli az energiát, melyet szénhidrátból szeretne mielőbb felvenni. Ez azonban tovább fokozza a hiperaktívitás tüneteit, mert az agy mégsem kapja meg a számára szükséges energiát. NEM JUT EL ODA, mert az információ útját akadályok zárják el !!! /

Ha a gyermek agya nem kapja meg a szükséges tápanyagokat, bizonyos idegrendszeri funkciók lelassulnak, némelyek leállnak /alvó állapotba kerülnek/. A központi idegrendszernek nagy mennyiségű omega-3, omega-6 zsírsavra,  proteinre, indító aminosavakra van szüksége, hogy ezekből elő tudja állítani a működéséhez elengedhetetlenül fontos ingerületi közvetítő anyagokat, a neurotranszmitterereket.

Az ivóvízben és a szennyezett városi levegőben lévő nehézfémek pl.: ólom, kadmium, higany, ón stb. tovább károsítják az idegrendszer működését. Sok hiperaktív gyermek szervezetében riasztóan magas a nehézfémszint !!!

A hiperkinetikus szindrómát  -korábban minimális cerebrális díszfunkciónak hívták-  a dopamin és a szerotonin hiánnyal is kapcsolatba hozták a kutatók. Ez is az idegsejtek ingerületeket továbbító anyagainak hiányával magyarázható. A betegségre való hajlam örökölhető.

Az elvégzett orvosi vizsgálatok kimutatták, hogy az érintett gyermekek és felnőttek cukoranyagcseréje lelassul, ezért a figyelem összpontosításért felelős agyi részek állandó glukóz hiányban szenvednek. Többségüknél megfigyelhető, hogy allergiás a házi porra, a virágporra, bizonyos élelmiszerekre, adalékanyagokra, tartósítószerekre, mosószerekre stb., ami immunrendszerük kisiklott működésére enged következtetni.

Az a tézis, hogy ilyenkor az immunrendszer gyenge nem helyes,  pont ellenkezőleg, állandóan turbóra járatva dolgozik, "Ő IS HIPERAKTÍV", ezért a nem kordában tartott allergiák átmennek súlyos autoimmun-betegségekbe. Ebben a fázisban már  a szervezet el-, és felemészti önmagát.

Első sorban oki feltárásra van szükség, hogy megtaláljuk  mi hiányzik és mi terheli a hiperaktív gyermekek és felnőttek szervezetét. Az okokat feltárva,  több módszer együttes alkalmazásával, de mindig egyéni úton segítjük a gyógyulást, mert csak így lehet tartós eredményeket elérni.

 

 

 

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

Nincs új bejegyzés.