Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Klímakonferencia, klímapolitika

2009.11.05

Ez az infromációs blokk is bizonyítja, hogy valójában évtizedek óta nem történik kiemelkedő javulás a világban, mert a politikusokat is emberi önzések vezérlik, és messze kerülnek a globális, térbeli gondolkodástól, amikor hatalomra kerülnek. Az elért hatalmat önös érdekű csoportok írányítják fütyülve az emberek szolgálatára, és amiért megválasztották őket elfelejtik.

A klíma változás befolyásolása az emberiség kezében van!

A világ vezető politikusait a jövő kevésbé érdekli, mert a jelenben jól élni, minnél nagyobb vagyont és hatalmat birtokolni a céljuk. Jó kampányok, jól felépített, látványos körítés mögé rejtik el hazugságaikat, melyeket az egyszerű halandó boldogan fogad el.

 

A kudarc ára

Nicholas Stern // 2009 // nov // 05

 

A felelőtlen klímapolitika egyik valós következménye lesz, hogy emberek százmilliói hagyják el lakhelyüket. A szegény országok a legkevésbé járulnak hozzá a klímaváltozáshoz, mégis őket érinti a leginkább. Decemberben, Koppenhágában sorsdöntő klímaügyi megállapodást kell hoznia az ENSZ-nek. Mi Magyarország felelőssége az alacsony szén-dioxid-kibocsátású gazdaság globális terjesztésében?

 

Kevesebb mint negyven nap van hátra addig a Koppenhágában tartandó decemberi ENSZ-konferenciáig, amelynek keretében a világnak egy sorsdöntő klímaügyi egyezményt kell megalkotnia. A kockázatok mértékéből, a cselekvés sürgető szükségességéből, illetve a probléma globális voltából adódóan ez a konferencia lesz a II. világháború óta eltelt időszak legfontosabb nemzetközi találkozója. Életbevágóan fontos, hogy az Európai Unió tagállamai mindent megtegyenek egy ambíciózus egyezmény létrehozása érdekében.

A tudományos eredmények egyértelműen kimutatják, hogy a szén-dioxid és más üvegházhatású gázok kibocsátása növeli a Föld hőmérsékletét és éghajlatváltozást eredményez. Amennyiben a kibocsátások növekedése a jelenlegi ütemben folytatódik, a globális átlaghőmérséklet olyan szintet fog elérni, amelyre Földünk történetében több tíz millió éve nem volt példa. Éghajlatunk egyre elviselhetetlenebb lesz, gyakoribbak lesznek a hőhullámok, az aszályok és az áradások, az Európában, illetve a többi kontinensen lakók több száz millióinak élete és megélhetése pedig komoly veszélybe kerül. Egyes területek, így például Dél-Európa jelentős részei, elsivatagosodnak, mások viszont víz alá kerülnek. Emberek százmilliói kényszerülnek arra, hogy elköltözzenek és komoly, elhúzódó globális konfliktus alakulhat ki.

Bár a klímaváltozás egyes hatásait mindenképpen tapasztalni fogjuk, határozott és gazdaságilag is megengedhető lépésekkel még mindig elkerülhetőek a legsúlyosabb következmények. Az alacsony szén-dioxid-kibocsátású gazdaságra történő átállás ugyanakkor olyan mértékű innovációs és befektetési lendületet eredményezhet, ami minden valószínűség szerint az erőteljes változások és növekedés rendkívüli időszakát hozza el számunkra. Az alacsony szén-dioxid-kibocsátású gazdaság mindemellett növeli az energiaellátás biztonságát, tisztább, csöndesebb, biztonságosabb és óvja a biodiverzitást. A nagymértékű szén-dioxid-kibocsátásra épülő növekedés önmaga ellen fordul - először is a magas szén-hidrogén-árak, másrészt és főként pedig a saját maga okozta elviselhetetlen fizikai környezet révén. Épp ezért kell sürgősen cselekedni. Minél többet várunk, annál magasabbra növekednek a károsanyag-koncentrációk, annál nagyobbak lesznek a kockázatok, és annál költségesebbé válnak a szükséges válaszlépések.

A tiszta technológiákba - ideértve a megújuló energiaforrásokat, az atomenergiát, a szén-dioxid-leválasztást és tárolást - történő befektetések segíthetnének abban, hogy a világgazdaság kilábalhasson a jelenlegi válságból. Az immár munkájuk gyümölcsét arató Dánia és Németország példáját látva mostanra vitathatatlanná vált, hogy a tiszta energiaipar új munkahelyeket képes teremteni. Jelentős gazdasági nyereségre tehetnének szert azok, akik gyorsan lépnek és kihasználják e növekvő piacokban rejlő lehetőségeket. Az energiaforrások sokféleségének eredményeképpen, Európa egy energiaellátási válság esetén kevésbé lenne kiszolgáltatott helyzetben. Az energia-hatékonysági intézkedések bevezetése ugyanakkor évente több milliárd eurót spórolhatna meg a fogyasztóknak.

Le kellene vonnunk a pénzügyi válság tanulságát. Ha nem törődünk a kockázatokkal és hagyjuk, hogy azok növekedjenek, a következmények is jelentősen felerősödnek. Azt is láthattuk, hogy nem szabad úgy kijönni egy válságból, hogy közben egy következő probléma magjait hintjük el. Le kell fektetnünk az alapokat a jövőbeli fejlődés kulcsfontoságú ágazatához: az alacsony szén-dioxid-kibocsátású technológiákhoz. Azok, akik a homokba dugják a fejüket és ragaszkodnak a régi technológiákhoz, látni fogják, amint gazdaságuk gyengül és elszigetelődik. A klímaváltozás pedig még inkább megnöveli a kockázatokat.

Az Európai Unió az utóbbi időben vezető szerepet játszott a nemzetközi klímapolitikában, és az egyezmény megalkotására irányuló tárgyalások során ambíciózus célkitűzéseket képviselt. Jelenleg mind a fejlett, mind pedig a fejlődő országok között vannak olyanok, amelyek a kibocsátások csökkentésére irányuló, határozott szándékuknak adnak hangot.

A fejlődő országoknak azonban, és különösen Afrikának, jelentős és megbízható pénzügyi segítségre van szükségük ahhoz, hogy bevezethessék az alacsony szén-dioxid-kibocsátású technológiákat, és alkalmazkodjanak a klímaváltozás elkerülhetetlen következményeihez úgy, hogy mindeközben továbbra is küzdenek a szegénységgel. A legszegényebb országok járultak hozzá a legkisebb mértékben az üvegházhatású gázok jelenlegi légköri koncentrációjához, ám éppen ezek azok, amelyeket az a leginkább érint, és a leginkább ki vannak szolgáltatva az éghajlatváltozás következményeinek. A fejlesztési segélyeken felül, a fejlett országoknak 2015-re, évi 50 milliárd dollárt kellene fordítaniuk a fejlődő országok megsegítésére. Soknak tűnhet ez az összeg, ám mindez jelenleg, csupán egytizedét teszi ki a gazdag országok GDP-jének, ami lényegesen kevesebb, mint amibe a klímaváltozás következményei kerülnek, ha az üvegházhatású gázok kibocsátása terén minden marad a régiben.

Magyarország az Európai Unió egy stratégiai fontosságú tagállama és mint ilyen, hozzájárulhatna az alacsony szén-dioxid-kibocsátású gazdaság ambíciózus víziójának előbbre viteléhez. Amikor 2011-ben átveszi az Európai Unió elnöki tisztét, Magyarország nagy kihívás előtt áll majd: irányítania kell a koppenhágai egyezményben foglaltak végrehajtását Európában és azon kívül.

Koppenhágában létre lehet és létre kell hozni egy erős globális klímaegyezményt. A késlekedés veszélyes. Egyetlen ország sem engedheti meg magának, hogy a kudarc árát megfizesse, az Európai Uniónak pedig továbbra is egy olyan megállapodást kell sürgetnie, amely mindannyiunk számára egy szebb jövőt biztosíthat és lehetővé teszi, hogy elkerüljük azokat a súlyos kockázatokat, amelyek

gyermekeink és unokáink bolygóját veszélyeztetik.

Kép